A placenta látási foka
Tartalom
- A fogyatékossággal járó szemészet becsült feltételei
- Share on Facebook Share on Twitter A terhesség normális fejlődése és a születés folyamata nagymértékben függ a méhlepény állapotától.
A fókák csontvázrendszerének kialakulása: egy szárazföldi ragadozó a placenta látási foka és egy úszólábú csontozatának összehasonlítása A rozmár csontváza A rend neve — úszólábúak —, jól kifejezi a legfeltűnőbb külső morfológiai sajátosságukat: a végtagok a vízi életmód következtében úszókká alakultak.
Mind a mellső, mind a hátsó mínusz két látomásom van csontozata jelentősen módosult, az eredeti ujjpercek azonban továbbra is megmaradtak, úszóhártya köti össze őket. Az úszók feladata igen jelentős; erőteljes munkát végeznek — mind a vízben való úszáskor, mind a szárazföldi mozgás során —, így a még további pálcaszerű porcelemek is merevítik azokat.
Csontrendszerük további jellegzetessége például a gerinccsigolyák mozgékonyságát lehetővé tévő speciális ízesülés főképp a nyakcsigolyák fejlettek és mozgékonyak.
Hasonlóan a többi vízi életmódot folytató magzatburkos gerinceshez halgyíkok — Ichtyopterygia; cetek — Cetacea stb. A fókák koponyája rövid, kerekded, az agykoponya igen fejlett, nagy térfogatú agyürege van. A szemek a placenta látási foka igen fejlettek, az arckoponya szemürege tág.
A placenta érlelésének mértéke és szerkezete
A fogrendszerük hasonlít a többi ragadozó emlősére: a metszőfogak kicsik, kúp alakúak; a szemfogak fejlettek, a rozmárfélék családjában Odobenidae nagyméretű agyarrá fejlődtek; az őrlőfogak zápfogak háromcsúcsúak, fejlettek. Kültakaró[ szerkesztés ] Kültakarójuk más emlősökéhez hasonlóan felhámbólirhából és a bőr alatti zsírrétegből áll: a felhámot és az irhát évente levedlik.
A hólyagos fókák és a borjúfókák első vedlésére még az anyaméhben kerül sor; más fókák néhány hetes vagy hónapos korban vedlik le első szőrzetüket. Az irhában helyezkednek el a szőrtüszők, az izzadság- és a faggyú mirigyek.
- Úszólábúak – Wikipédia
- Látási betegségek diagnosztizálása
- Mi legyen a látás normája
Szőrzetükben megkülönböztetjük a hosszabb, durva fedőszőröket és a sűrűbb, rövid, finom belső szőrzetet. Sok valódi fóka szőrzete jellegzetesen mintás; a hátuk többnyire sötétebb, mint a hasuk, így a vízben úszva jobban beleolvadnak környezetükbe.
A szín függhet a nemtől is: a szalagos fóka hímje például feltűnő, fekete-fehér, a nőstény rajzolata sokkal kevésbé élénk.
A méhen belüli magzati ártalmak előfordulása
A fülesfókák és a rozmárok egész teste azonos színű. A színezet a kortól is függ. A jégen ellő fókák kicsinyeinek rejtőszíne általában fehér, a szárazföldön szaporodó barátfókák és elefántfókákvalamint a fülesfókák viszont fekete vagy sötétbarna prémmel születnek. Idegrendszer[ szerkesztés ] A rozmár fején jól látszanak az ajak fölött elhelyezkedő érzékelő szőrszálak, melyekkel a mechanikai ingereket és a hullámokat érzékelik Az antarktiszi medvefóka Arctocephalus gazella A fókák agya nem nagyobb, mint a hasonló méretű szárazföldi ragadozóké, de barázdáltabb azoknál.
Babavárás magas vérnyomással Megengedett látás a szülés során
Szemük a víz alatti látáshoz alkalmazkodott, kevés fényben is sok részletet képesek megkülönböztetni. A szárazon csak a hyperopia felfüggeszti tárgyakat látják élesen.
Szaglásuk elég jó. Társas életükben nagy jelentősége van egymás megszaglászásának. Fontos érzékszervük a bajusz vibrissae.
Aktív vajúdás
A hosszú, merev szőrszálak legtöbbje a felső ajkon nő, de vannak bajuszszálaik a szemük fölött szemöldök és az orrnyílások mellett is. A legsűrűbb a rozmár bajusza — szál. A bajuszszálakat tapintásra és a nyomás hullámok érzékelésére használják.
Kiválasztás[ szerkesztés ] A fókáknak összetett veséjük van, ahogy a ceteknek is. Testnedveikben kevesebb a sómint a környező tengervízben, ezért vizeletükben több a só, mint a megivott tengervízben — ezzel együtt kevés tengervizet isznak; folyadékigényük nagyobb részét táplálékukból fedezik.
Életmódjuk[ szerkesztés ] Kölykeiket a szárazföldön vagy a tenger jegén, nagy telepekben hozzák világra.
A terhesség hete
Egy nősténynek egyszerre csak egy, legfeljebb két kölyke születik. Bizonyos fajok a placenta látási foka minden évben szülnek, más fajok csak kétévenként. A terhességi idő igen hosszú, a fiatal fókák fejletten jönnek a világra, az anya csak pár napig, esetleg egy hétig szoptatja őket. Ezután elkezdik tanulni a vadászatot, de még sokszor anyjuk által fogott zsákmányra szorulnak.
Mik a méhen belüli magzati ártalmak?
Táplálékuk főképpen halakbólrákokból és tengeri puhatestűekből áll, de egyesek a pingvineket és a kisebb fókákat is elkapják. Vedleniük a vízen kívül kell, ezért évente kétszer is jól behatárolt földrajzi területeken, nagy telepekben gyűlnek össze.
A közbenső időszakokban több ezer kilométerekre szerterajzanak. A fókákon vérszívó tetvek élnek, elsősorban a szemek, az orr és a végbélnyílás körül. A valódi fókák legtöbb faja a sarki jégen hozza világra utódait.
Az Északi-sarkvidéken él a gyűrűsfókaa pettyes fókaa szalagos fókaa kúpos fókaa hólyagos fókaa szakállas fóka és a grönlandi fókavalamint a rozmár; a A placenta látási foka a leopárdfókaa rákevő fókaa Weddell-fóka és a Ross-fóka. A borjúfóka nem ragaszkodik a jéghez, ennek ellenére az északi félteke hűvösebb tengereiben él. Az északi elefántfókák a Csendes-óceán északkeleti részén élnek, a déliek pedig a déli szélesség A valódi fókák közül csak a barátfókák kedvelik a meleg éghajlatot.
Related Articles
Egyik fajuk a Földközi-tenger környékén, a másik a Hawaii-szigeteken él. Harmadik fajuk a Karib-tengerben élt, de kiirtották. Fókák nemcsak a tengerben élnek, de egyes nagyobb tavakban is: a bajkáli fóka a Bajkál-tóbana kaszpi fóka a Kaszpi-tengerben.
- A placenta homogén szerkezete
- Látás ortofória
- Óvodák a látásért
A gyűrűsfóka a tengeren kívül az oroszországi Ladoga-tóban és a finnországi Saimaa-tóbana borjúfóka a kanadai Ungava félsziget tavaiban is előfordul.
A fülesfókák a szárazföldön szaporodnak. Az Arctocephalus pusillus medvefókafaj egyik alfaja Dél-Afrikában él, a másik Ausztráliában.
Navigációs menü
Az északi medvefókák a Csendes-óceán északi részén, az antarktiszi és a szubantarktikus medvefókák az Atlanti- és az Indiai-óceán sarkvidéki sávjában, illetve attól valamivel északra élnek. A kaliforniai oroszlánfóka egyik alfaja Kalifornia és Mexikó nyugati partjainál, a másik a Galápagos-szigeteken él; a harmadik alfaj mára kipusztult Japán térségéből.
A Csendes-óceán északi részén él a Steller-féle oroszlánfóka.
A rozmár az Északi-sark körüli tengerpartokon él. A párzás a vízben, míg a borjak világrahozása a szárazföldön történik.
